Az új Kbt. (2011. évi CVIII. törvény) legjelentősebb változásai

A törvény szerkezete

A törvény szerkezete alapvetően szakít a korábbi törvény felépítésével.

-         A törvény Első Részében rögzítésre került általános rendelkezések minden közbeszerzésre irányadóak.

-         A törvény Második Része az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályait tartalmazza. A Második Rész legnagyobb részében (a XI. fejezetig bezárólag) - hasonlóan más európai törvények felépítésének logikájával - az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó eljárási szabályokat fogalmaz meg.

-         A Harmadik Rész a főként uniós értékhatár alatti beszerzésekre alkalmazandó nemzeti eljárásrendről a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók beszerzései tekintetében egységesen rendelkezik.

-         A Negyedik Rész a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza, amelyekre a szerződés tartalmát (pl. a fizetési határidőt) meghatározó rendelkezések révén az ajánlatkérőnek szintén már az eljárás előkészítésekor figyelemmel kell lennie.

-         Az Ötödik Rész a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok szabályait

-         A Hatodik Rész a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A törvény szabályozásának jellege

A törvény egyik lényeges célkitűzése, hogy növelje az alapelvek szerepét a közbeszerzési jogalkalmazásban. Ennek megfelelően a törvényben több az eddiginél általánosabb megfogalmazású szabály, és új alapelvek is erősítik az eljárások integritását: az átláthatóság, a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elve is rögzítésre kerül.

A törvényi kereteket egyes speciális rendeletek egészítik ki azokon a területeken, ahol speciális jogszabályi rendezés indokolt.

Rendeletben kerülnek szabályozásra egyes tárgykörök

-         a hirdetmények megküldésével és közzétételével kapcsolatos egyes szabályok az ajánlatkérő saját vagy a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételi kötelezettségeivel együtt;

-         a Közbeszerzési Hatóság által vezetett jegyzékekre, nyilvántartásokra vonatkozó szabályok;

-         a műszaki leírásokra vonatkozó részletes szabályok;

-         a kizáró okok és az alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai;

-         a közszolgáltatók közbeszerzési eljárásaira vonatkozó speciális szabályok;

-         az elektronikus közbeszerzés egyes szabályai;

-         az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak és szerződéses feltételeinek részletes szabályai;

-         a tervpályázat szabályai;

-         egyes jogpolitikai célok elősegítése érdekében a törvény által lehetővé tett keretek között pl. szociális, környezetvédelmi szempontok; az uniós értékhatárt el nem érő beszerzések kis-és középvállalkozások részére történő fenntartása alkalmazásának ösztönzése.

 A közbeszerzési eljárások rugalmasabbá és egyszerűbbé tétele, egyes eljárási fajták világosabb szabályozása

Az új törvény egyik lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek.

-         Eredményhirdetés intézményének megszüntetése

-         Nem kell előre megadni az összegezés megküldésének pontos időpontját, az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt, a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezést azon időpontot megelőzően kell kiküldeni, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjaként megjelölt

-         Nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját. Az ajánlatkérő a szerződést - adott esetben a szükséges moratórium kivárása után - az eredmény közlését követő harminc napon belül köteles megkötni, jogorvoslati eljárás miatt megtartandó moratórium esetén pedig az eljárás lezárultát követően, amennyiben ajánlatát a nyertes még fenntartja.

-          a törvény a közbeszerzési eljárás egyes fajtáinak szabályai között rögzíti, hogy mely időpontban kezdődik az ajánlattevő ajánlati kötöttsége és annak fennállása legfeljebb meddig írható elő. Amennyiben az ajánlatkérő a megjelölt határidőben nem tudja elvégezni a bírálatot, a törvény is fenntartja a megadott időtartam meghosszabbításának lehetőségét, mivel azonban az ajánlattevő az ajánlati kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő időben elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejártát követően az ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn ajánlatát egy meghosszabbított időtartamra. 

-         Gyorsabb szerződéskötést tesz lehetővé, hogy a szerződéskötési moratóriumot csak olyan esetekben kell megtartani, amikor azt az irányelvi rendelkezések előírják. Így gyorsabban megköthető a szerződés olyan esetekben, amikor a moratórium elhagyása más ajánlattevő jogorvoslati jogát nem sérti.

-         A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással kapcsolatban került a törvénybe az a szabály, hogy amennyiben lehetőség van rá, kis- és középvállalkozásnak minősülő szervezetet kell ajánlattételre felhívni

-         A versenypárbeszéd három szakaszos eljárásként jelenik meg. Az Európai Bizottság által a versenypárbeszédhez kiadott magyarázó jegyzet felhasználásával változtak egyes szabályok, illetve emeli ki a törvény, hogy a tárgyalásos eljárástól eltérően itt a konzultáció nem az ajánlattételi szakaszba ékelődik be, hanem az eljárás egy önálló szakaszában zajlik.

 A visszaélések és korrupció visszaszorítása

-         A közszolgáltatók ne kerülhessék meg a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon keresztül. Az ajánlatkérő közszolgáltató nem szerződhet közbeszerzési eljárás megkerülésével a meghatározó befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel akkor, ha az egy harmadik szervezettel közbeszerzési eljárás nélkül köt szerződést az ajánlatkérővel fennálló szerződése teljesítése érdekében, és e harmadik szervezettel kötött szerződés az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítését szolgálja.

-         Fedezet összegének bontás előtti ismertetése. Az ajánlatkérő a bontást megelőzően nyilvánosan ismerteti, hogy a szerződés teljesítéséhez mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésére. Minden ajánlattevő számára kiszámíthatóvá válik így annak az eredménytelenségi oknak az alkalmazása, amikor egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett a fedezet mértékéhez mérten megfelelő ajánlatot. Ilyen módon nem használható ez az eredménytelenségi ok olyan esetben, ha esetleg ennek útján szeretné az ajánlatkérő elkerülni, hogy ne egy általa preferált ajánlattevővel kössön szerződést.

Az alvállalkozók és az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vevő szervezetek új szabályai

-         Megszűnik erőforrás nyújtó szervezet fogalma, a törvény általános jelleggel rögzíti, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők más szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül.

-          Olyan szervezet, amelynek a szerződés teljesítésével semmilyen kapcsolata nincs, nem vehet részt az alkalmasság igazolásában. A törvény szerint amennyiben egy külső szervezet adatait olyan alkalmassági feltételek tekintetében használja fel az ajánlattevő, amelyeket a szerződés teljesítése során nem tud ténylegesen igénybe venni (ilyenek különösen a beszámoló adatai vagy a múltban teljesített szerződéses referenciák), az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy hogyan veszi igénybe a referenciák által jelzett szakértelmet, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében pedig pénzügyi felelősséget kell vállalnia.

-          Az új törvény megszünteti a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozó külön szabályokat.

-          Megszűnik az a szabályozás is, amely a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóktól is az ajánlattevőkhöz hasonlóan kívánta meg a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások benyújtását. Az alvállalkozókkal kapcsolatban elegendő lesz az ajánlatkérőnek a kizáró okok igazolása körében egy olyan nyilatkozatot benyújtania, amellyel nyilatkozik, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót

A szerződés módosítása

-         Az új törvény a szerződések módosítására vonatkozóan új szabályozást ad, nem tiltva meg minden olyan kisebb módosítást, amelynek a szerződés odaítélése szempontjából egyébként semmilyen jelentősége nem volt. Az új szabály kifejezi, hogy nem jeleníthet meg új beszerzési igényt a módosítás, nem sértheti a verseny tisztaságát és nem boríthatja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát, amely utóbbi körülmény az árváltozásokat szorítja korlátok közé.

-         A törvény szerint előre nem látható okból előállt jogsérelem bekövetkeztekor lehetséges olyan feltétel módosítása, amely befolyásolta az ajánlattevők eljárásban kialakult sorrendjét, a módosítás jogszerűségének erősebb kontrollját biztosítja ugyanakkor, hogy az ajánlatkérőnek ilyen esetben a módosításról és annak indokairól értesítenie kell az eljárásban részt vett versenytársakat, amelyek érdekeltek lehetnek a jogorvoslati eljárás kezdeményezésében.

A szerződés teljesítése- a kis- és középvállalkozások részvételét és az alvállalkozók kifizetésének biztosítását előmozdító szabályok

-         A szerződésben foglalt fizetési határidő a harminc napot csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a választott szerződéses konstrukció vagy a szerződéssel kapcsolatos más egyedi körülmények miatt az tényszerűen indokolt, a fizetési határidő azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 napot.

-         Olyan ajánlatkérői gyakorlat sem folytatható, amely a fizetési határidő bírálati részszempontként történő alkalmazásával készteti a vállalkozásokat számukra - és alvállalkozóik számára - előnytelenül hosszú fizetési határidők vállalására.

-         Az új törvény szerint építési beruházás és az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevők előlegre lesznek jogosultak.

-         Az új törvény olyan rendszer rendeleti szintű kidolgozásának alapjait adja meg, amely az alvállalkozók számára az ajánlatkérő általi közvetlen kifizetést biztosítja. A nyertes ajánlattevő felszámolás alá kerülése esetén az igazolt teljesítés alapján az alvállalkozónak közvetlenül járó összeg nem része a felszámolási vagyonnak.

-         Rögzítésre kerül, hogy a nyertes ajánlattevő engedményezés vagy a követelés elzálogosítása útján - érvénytelenség terhe mellett - nem vonhatja el a közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozók díjának fedezetét.

-         A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a fizetési számlájára történő befizetés helyett a biztosíték meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből - amely nem érintheti a közvetlen alvállalkozói kifizetésre elkülönített összeget - levonás útján kerüljön biztosításra.

Az uniós értékhatár alatti beszerzések

-         Az ajánlatkérő alkalmazhatja - építési beruházás esetén pedig köteles alkalmazni - az uniós eljárásrend eljárási fajtáit, azokkal a könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel, amelyeket a kisebb értékre tekintettel a törvény lehetővé tesz.

-         Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén ugyanakkor az ajánlatkérő alkalmazhat saját eljárásrendet is, amely a jelenleginél az ajánlatkérők számára jóval kötetlenebb eljárást tenne lehetővé. Lényeges ugyanakkor, hogy az ajánlatkérőnek saját eljárásrendje alkalmazása esetén is azokra az alapelvekre és alapvető garanciális szabályokra figyelemmel kell eljárnia, amelyeket a törvény - a Harmadik Részben, valamint a minden közbeszerzés általános szabályait tartalmazó Első Részben - előír, az eljárást hirdetményben kell meghirdetnie és az eljárással kapcsolatos minden információt közölnie kell a részt vevő gazdasági szereplőkkel. A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szintén kötelező a döntések indokolt írásbeli közlése és összegezés készítése, a szerződéskötési moratórium megtartása. A garanciális szabályok érvényesülését a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati fórumként ebben az esetben is biztosítaná.

-         Amennyiben az eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles ezeket a szabályokat az eljárást megindító felhívásban megjeleníteni, ezzel biztosítva a nyilvánosság és átláthatóság elvének való megfelelést valamint azt, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot.

A jogorvoslat szabályai

-         A jogorvoslat jelentőségének újraértelmezésekor és szabályozásakor nagy hangsúlyt kell helyezni a Közbeszerzési Döntőbizottság szerepére, ami mint első jogorvoslati fórum tagadhatatlanul kiemelt jelentőséggel bír.

-         A módosítások, a változtatások elsősorban a jogorvoslati eljárások hatékonyságának növelésére irányulnak, ugyanakkor a jogorvoslati rendszer gyökeres átalakítására nem kerül sor.

-         Az alapelveknek nagyobb szerepet szánó szabályozás mellett jelentős szerepe lesz a mértékadó jogorvoslati döntéseknek. Ezzel összefüggésben fontos változást jelent, hogy a törvény alapján a KDB elvi jelentőségű kérdésekben ún. elvi döntést hoz és tesz közzé a honlapján. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a Kbt. egyes szabályainak a KDB eljárása során történő sokfelé ágazó értelmezési lehetőségeit.

-         A jogviták gyorsabb lezárulása érdekében a törvény meghatározott esetekben egyfokúvá teszi a KDB határozatának bírósági felülvizsgálatára indított eljárást - részben megszüntetve így az ítélőtáblához történő fellebbezés lehetőségét.

-         A nemzeti eljárásrend új szabályaival kapcsolatban biztosított lesz a jogorvoslat az uniós közbeszerzési értékhatár alatti közbeszerzések esetén akkor is, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályainak önálló kialakítása esetén az általa az eljárást indító felhívásban kikötött eljárási szabályokat megsérti.

Forrás: 2011. évi CVIII. törvény indoklása a közbeszerzésekről